Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Demeter Judit

1995. január 5.

Szászrégen városi könyvtárának főkönyvtárosa, Demeter Judit ismertette, milyen rendezvényeket terveznek a város magyar olvasói részére. Ezek között szerepel Binder Pál brassói történész professzor februári előadása, áprilisban Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár lesz az előadó, júniusban a Régeni Napok keretében Jakab Máriával, a Családi Tükör főszerkesztőjével terveznek találkozót, szeptemberben a Pallas-Akadémia igazgatójával, Kozma Mária írónővel, novemberben Vetési László kolozsvári lelkésszel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

1999. június 8.

Száztíz éve született Székelyzsomborban Nyírő József író. Az évforduló alkalmából a Szászrégeni Művelődési Hét keretében a Kemény János Közművelődési Társaság Nyírő-estet rendezett. Máthé Éva újságíró tartott előadást az íróról, aki 1971-ben államvizsga-dolgozatát Nyírő József munkásságáról írta. /Demeter Judit: Nyírő József-emlékest Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./ Nyírő József /Székelyzsombor, 1889. júl. 18. - Madrid, 1953. okt. 16./

2003. november 13.

Nov. 13-án irodalmi est lesz a szászrégeni könyvtárban, tájékoztatott Demeter Judit szászrégeni főkönyvtáros, a Kriterion Könyvkiadó munkatársait, szerkesztőit és szerzőit látják vendégül a szászrégeniek: H. Szabó Gyulát, Cseke Pétert, Király Lászlót, illetve Katona Éva színművészt. A Kriterion legfrissebb könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Antal Erika: Olvasókat nyerni. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2004. január 21.

1950-től van könyvtára Szászrégennek, tájékoztatott Demeter Judit könyvtárosnő. A 130 ezer kötetes állományból körülbelül 25 ezer magyar nyelvű kiadvány. A városba csak a legrosszabb minőségű importkönyvek érkeznek, nem jött könyv sem a Mentortól, sem az Impresstől. Magyar nyelvű enciklopédiákra lenne szükségük. Négy-ötezer olvasójuk van évente. A magyar nyelvű olvasók is elkezdtek már románul olvasni, ez a tendencia pedig egyre általánosabbá válik. /n. b.: Kevés a jó könyv Régenben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

2004. március 6.

Szászrégenben van közönsége a gyakori író-olvasó találkozóknak, az évfordulós megemlékezésnek és könyvbemutatóknak. A helyi Kemény János Művelődési Társaság és a Városi Könyvtár szervezi a kulturális esteket. Többek között Böjthe Lídia és Demeter Judit rendezik, szervezik a műsorokat. Márc. 2-án Horváth Arany volt a vendég. Egy héttel korábban Nagy Miklós Kundot, a Népújság Múzsa rovatának szerkesztőjét látták vendégül, aki Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című beszélgetőkönyve, illetve Maszelka János- kismonográfiája /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ kapcsán folytatott párbeszédet az érdeklődőkkel. /Van olvasó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

2007. augusztus 31.

Demeter Judit könyvtáros örömmel olvasta Sebestyén Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka vezetőjének sorait /Csókoltatom Béfét, ÚMSZ, aug. 28./, mert harmincéves könyvtárosi tapasztalata alapján nem igaz, hogy a könyvtáros belehal az unalomba. Aki szereti a mesterségét, mindig talál valami izgalmas tennivalót. A XXI. században megváltozott a könyvtáros szerepe, tradicionális meg új, modern eszközök segítségével a lehető leggyorsabban kell kiszolgálni az olvasóit. /Demeter Judit: Unatkoznak-e a könyvtárosok nálunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2010. április 7.

Szabad-e ennyire nyíltan megvádolni valakit?
Szeretném leszögezni, nőpárti vagyok, Tőkés püspök urat sem ismerem személyesen és nem voltam túlságosan a pártolója, de elismerem érdemeit mint politikus, európai képviselő vagy lelkész. Megvallom őszintén, etikátlannak tartom, ahogy az utóbbi napokban olvasok róla az írott sajtóban, vagy amiket látok a televízióban, mind magyar mind román nyelven. Nem tudom, és nem is akarom tudni, nem ránk tartozik hogyan kerülhettek Tőkés Edith vádjai a sajtóba, vagy hogy egyáltalán igazak-e vagy sem, vagy csak szenzációhajhászok kitalációi, hogy legyen miről csámcsogniuk mind az újságíróknak mind olvasóiknak. Azt hiszem, ilyesmi még nem fordult elő egyházaink életében, hogy ennyire nyíltan megvádoljanak valakit. Az ilyen nemű szennyest nem szabad kiteregetni az írott vagy beszélt sajtóban még egy átlagembernek sem, nemhogy egy európai képviselő, egy politikus, egy lelkész feleségének. Valószínű, hogy nem felhőtlen a kapcsolatuk, hiszen az elmúlt húsz évben és főleg 89 előtt, elég sok mindent kellett együtt elszenvedniük. De ez azért nem jogosít fel senkit arra, hogy a másikat sárba tapossa. Miért nem lehet civilizáltan megoldani az ilyesmit, hiszen emberek vagyunk és tévedhetünk, válások voltak és lesznek. Akármit is írnak az újságok, reménykedjünk abban, hogy minden "csoda" három napig tart, és ez a kellemetlen affér nem csorbítja Tőkés László érdemeit.
Demeter Judit könyvtáros, Szászrégen
Népújság (Marosvásárhely)

2010. május 27.

Bíró Donát emlékére
Kedden, május 25-én elhunyt Bíró Donát tanár, helytörténész, a szászrégeni magyarság meghatározó, közismert személyisége, akinek több várostörténeti és a környékről szóló monográfiája, tanulmánya, cikke jelent meg. Mindig a háttérben maradt, úgy kutatta a múltat, hogy a jövőnek szóló példát szolgált ezáltal azoknak, akik olvasták írásait. Tanárként több nemzedéket nevelt fel.
Bíró Donát 1930. május 9-én született a Hargita megyei Csíkmadarason. Elemi iskolába szülőfalujában járt, majd Csíkszeredában érettségizett. 1954-ben államvizsgázott a kolozsvári Bolyai Egyetem történelem fakultásán, melynek elvégzése után megkezdte didaktikai pályafutását Szászrégenben, a magyar tannyelvű Tanítóképzőben, a 2-es számú líceumban, valamint a szintén helybéli 5-ös számú általános iskolában. Nyugdíjazása után is tovább dolgozott, mivel Szászrégenben hiányoztak a szakképzett tanárok, így történelmet, gazdaságtant és filozófiát tanított a város két középiskolájában. Szabadidejében elszánt – s talán legfontosabb – kutatója Szászrégen múltjának, foglalkozott tehát helytörténettel, etnográfiával. Kutatásai számtalan kötetet, illetve helytörténeti és etnográfiai tanulmányt eredményeztek. Ezek nyomtatásban is megjelentek, valamint a különböző hazai és külföldi folyóiratokban, például Művelődés, Szászrégen és Vidéke, Népújság stb.
Fontos kitüntetéseket és díjakat is kapott, mint pl. 1992-ben a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaságtól (III. díj), szintén harmadik díjat a budapesti Néprajzi Múzeumtól 1992-ben és negyedik díjat 1997-ben. A szászrégeni helyi tanács is értékelte helytörténeti tevékenységét, és a helyi kultúra és irodalom terén elért eredményeiért 2004-ben oklevéllel tüntette ki. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége hosszú pedagógusi pályafutása során elért eredményei elismeréseként az Ezüst Gyopár Díjat adományozta neki. Román nyelven is közölte helytörténeti tanulmányait a municípiumi könyvtár égisze alatt megjelent Reghinul cultural című kötetben. Didaktikai és helytörténeti kutatómunkája mellett énekkari tevékenységet is folytatott. Tagja az erdélyi EMKE- nek, az EME-nek, valamint a zürichi Ungarisch Historischer Verein Zürich-nek. A helyi Szászrégen és Vidéke című lapban sorozatban jelentek meg cikkei, tanulmányai Erdély fejedelmeiről, például: Báthory Istvánról, Báthory Zsigmondról, Bethlen Gáborról, Bethlen Istvánról, Rákóczi Györgyről, valamint a Szászrégen környéki helységekről, mint Abafája, Beresztelke, Holtmaros, Nagyfülpös, Dedrádszéplak, Marosfelfalu, vagy nemzetünk történelmének fontosabb eseményeiről, mint: a nándorfehérvári diadalról, a mohácsi csatáról, a kuruc mozgalomról, az 1848-49-es szabadságharcról, Szent István királyunkról, Mátyás királyról, az erdélyi székelyekről és szászokról – áll a Demeter Judit által összeállított életrajzban.
Temetése ma 14 órától lesz a magyarrégeni kápolnából. Nyugodjék békében!
Nagy András, Szászrégen polgármestere
Népújság (Marosvásárhely)

2011. augusztus 17.

Unitáriusok XIII. találkozója – Szejkefürdő
Minden év augusztusának második szombatján kerül sor a Hargita megyei Szejkefürdőn az unitáriusok világtalálkozójára. Az idén a XIII. rendezvény zajlott augusztus 13-án. Az ünnepi istentisztelet harangszóval kezdődött 11 órakor, amit a díszlovasok és a fúvószenekar felvonulása követett. Megnyitóbeszédet mondott a házigazda Kedei Mózes székelyudvarhelyi lelkész-esperes. Az ünnepi egyházi beszédet Andorkó Ferenc vargyasi lelkész tartotta, aki utalt a magyarok és ezen belül a kicsiny unitárius egyházat alkotó hívek összefogására is.
Az Erdélyi Unitárius Egyház nevében Bálint-Benczédi Ferenc püspök, a Magyarországi Unitárius Egyház nevében Balázsi László megbízott püspök, füzesgyarmati- gyulai unitárius lelkész mondott köszöntőt. Képviseltették magukat az amerikai unitáriusok is, akiknek vezetője szintén köszöntötte a népes közönséget. A világi vezetők is részt vettek a találkozón, dr. Máthé Dénes és Csáka József főgondnokok Kolozsvárról és dr. Elekes Botond, a magyarországi unitáriusok főgondnoka. A XIII. unitárius világtalálkozót megtisztelte jelenlétével Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is.
Az ünnepi istentisztelet és a nemzeti ima közös eléneklése után ünnepi műsor következett. Ezen fellépett az Amerikai Unitárius-Univerzalista Egyház kórusa, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, a székelyszentmihályi citerazenekar, a székelyudvarhelyi Boróka néptáncegyüttes, valamint Szőcs Ilka, aki Hargita és Gondviselés címmel saját verseit szavalta el. A találkozó végén a jelenlevők megkoszorúzták a legnagyobb unitárius magyar, Orbán Balázs sírját.
Felemelő érzés volt részt venni az unitárius világtalálkozón, bár mintha erre is, mint mindenre, rányomta volna bélyegét a gazdasági válság és a reménytelenség, kevesebben voltunk, mint az elmúlt években. Meg kell találniuk az egyházi és a világi vezetőknek a módozatot, amellyel legalább lélekben visszaadhatják híveiknek a jövőbe vetett reménységet, hiszen erős várunk nékünk az Isten. Személyesen hiányoltam az egyházi vezetők, lelkészek felvonulását ünneplőben, a díszlovasok után, hisz ez is ünnepélyesebbé tenné a rendezvényt. Tisztában vagyok azzal, hogy sokan ódzkodnak attól, hogy mint minden unitárius ünnepen, itt is adnának úrvacsorát, de ez is emelné a találkozó ünnepélyességét. Jó volna az is, ha bár pár mondat erejéig a média is tudósítana ezekről a találkozókról, hiszen az unitárius is a magyar történelmi egyházak közé tartozik és az erdélyi magyarság szerves részét az unitáriusok is alkotják.
Demeter Judit. Népújság (Marosvásárhely)

2012. július 10.

Ünnepi unitárius zsinat Kolozsváron
Az erdélyi és a magyarországi unitáriusok Kolozsváron találkoztak június 28-án, a belvárosi unitárius templomban, ünnepi zsinaton. Ennek a fő célja a magyarországi és erdélyi unitárius egyházak egyesítése volt, mely hosszú és összehangolt folyamat eredményeként jött létre. Az egyesülés egyházjogi megvalósítása érdekében az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata a Magyarországi Egyházkerület által kijelölt zsinati képviselőkkel kiegészülve a Magyar Unitárius Egyház Zsinatává alakul. Miután a történelmi események révén a maradék unitárius egyházszervezet is feldarabolódott, a 89-es változások kedvező feltételeket biztosítottak egyházunk újraegyesülésére. Június 28- án, a két zsinat képviselőinek jelenlétében ez meg is történt. A Magyar Unitárius Egyház az egyetlen magyar indíttatású egyház és a legfiatalabb történelmi magyar egyház Erdélyben.
Az ünnepi zsinaton bevezető beszédet mondott Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyzője, majd a jelen levő zsinati tagokat köszöntötte dr. Máthé Dénes főgondnok, ugyanakkor megállapítva, hogy a zsinat határozatképes, majd felszólalt Bálint Benczédi Ferenc püspök. A munkálatoknak három napirendi pontja volt: A két egyházrész egyesítése, az új alapszabályzat elfogadása valamint különböző átmeneti rendelkezések és hatályba lépési határozatok. Az Erdélyi Unitárius Egyház vezető testülete – Bálint Benczédi Ferenc püspök, Nagy László főjegyző, Kovács István közügyi igazgató, Máthé Dénes főgondnok – kiegészül a Magyarországi Egyházkerület vezetőségével: Balázsi László megbízott püspök-főjegyzővel, Elekes Botond főgondnokkal és Barabási Sándor főgondnok- helyettessel. A magyarországi unitárius lelkészeket Kászoni József budapesti lelkész képviselte. Az újraegyesült unitárius egyház neve: Magyar Unitárius Egyház. A határozatot a vezetőségi tagok aláírásukkal szentesítették a délutáni ünnepi istentiszteleten és bemutatták az új zászlót is.
Az egyesülési határozatot Szabó László lelkész olvasta fel, az új alapszabályzatot pedig Gyerő Dávid előadó- tanácsos, melynek előkészítésében részt vett Máthé Sándor és dr. Kovács Sándor is. Az új alapszabályzat kiegészült a módosító javaslatokkal és az ünnepi zsinat megszavazta. Az ülés végén, harmadik napirendi pontként megszavaztak pár átmeneti rendelkezést, a működési szabályzatot és a választási szabályzatot.
A délutáni ünnepi istentiszteleten kihirdették a Magyar Unitárius Egyház újraalakulását és az alaptörvény elfogadását, és ezeket hitelesítették. Főtisztelendő püspök úr hangsúlyozta az esemény fontosságát. Köszöntőt mondott Máthé Dénes főgondnok (Kolozsvár), Elekes Botond főgondnok (Budapest), a testvéregyházak képviseletében Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. Részt vett ugyanakkor államtitkári szinten Vámos Tibor a román és Szászfalvy László, a magyar kormány képviselője is és nem utolsósorban Mr. Larry Coburn az amerikai Weston helységből, Massachusetts államból, az amerikai testvérgyülekezet megbízottja. Az unitáriusok számára – és nem csak – rangos rendezvényt megtisztelte jelenlétével Toró T. Tibor és Tőkés László is. Az ünnepi egyházi beszédet Kovács István közügyi igazgató, sepsiszentgyörgyi lelkész tartotta, az úrvacsorai beszédet Balázsi László megbízott püspök, füzesgyarmati lelkész. Az ünnepi zsinat a záróimával, az áldáskérés és a magyar himnusz közös eléneklésével és szeretetvendégséggel zárult a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium épületében. Sajnálatos, hogy a Maros megyét képviselő zsinati tagok szinte fele nem tartotta lényegesnek részt venni az ünnepségen, mely egyébként a zsinati tagok számára kötelező.
Demeter Judit ny. könyvtáros
Népújság (Marosvásárhely)

2015. március 10.

Szászrégenben történt
Mozgalmasak voltak az utóbbi napok, hetek Szászrégenben. A téli ünnepek lecsengése után hiányoltuk a művelődési rendezvényeket. A színházaink vendégjátékára, úgy látszik, már végképp nem számíthatunk, de igyekeznek kárpótolni ezt a különböző kulturális intézmények, alapítványok, mint a Kemény János Művelődési Társaság, a Humana Regun Egyesület, a Máncz János Alapítvány, a könyvtár, a kultúrház, az ifjúsági klub és az egyházaink is, amelyek nívós rendezvényekkel örvendeztetnek meg minket. Januárban a csíkszeredai Codex zenekar volt vendégünk, mely a radnótfáji új templomban régi zenét játszott, a kicsike templom zsúfolásig megtelt, szívet, lelket feltöltő muzsikájuk nagy sikernek örvendett a résztvevők körében. Szeptemberben, a Régeni Magyar Napokon visszavárjuk őket.
Februárban, a könyvtár nagytermében könyvbemutatóra került sor. Megismerkedhettünk a gyimesbükki Salamon József plébánossal, akinek Gyimes című könyvét dr. Barabás László, a szászrégeniek régi ismerőse mutatta be. A rendezvényre Salamon atya magával hozott négy fiatalt is, a három fiú húzta a talpalávalót, a tehetséges és szerény lány pedig csángó dalokat énekelt. A csángók nincsenek könnyű helyzetben, kisebbség a kisebbségben, de nagyon örvendtünk, hogy a plébános úr és a tehetséges fiatalok révén betekintést nyerhettünk az ő világukba is.
Szeretünk mi, szászrégeniek szórakozni is (farsangi bál is volt februárban), de szeretünk politizálni is, szeretjük, ha néhanapján találkozhatunk választottjainkkal is, kérdéseket teszünk fel, válaszokat várunk, hogy jól informáltak legyünk. Ezért örvendtem, örvendtünk mindannyian, amikor RMDSZ lakossági fórumra került sor itt, Szászrégenben. Évek óta nem tisztelt meg az RMDSZ felső vezetése, hogy velünk, egyszerű emberekkel találkozzon. Nagy szükség van az ilyen jellegű találkozókra, hiszen, hogy eljönnek, azt jelenti, hogy bíznak bennünk, mi is bennük, és hogy tényleg minden magyar számít. Brassai Zsombor megyei elnök és Nagy András helyi elnök mellett különösen örvendtünk Kelemen Hunor elnök jelenlétének. Terítékre került sok fontos és kevésbé fontos, kényes és kevésbé kényes probléma, mint a Mikó-ügy, Nagy Zsolt elítélése, a magyar politikusok és közéleti szereplők megvádolása, a fiatalabb generáció megszólítása, az oktatás fontossága, a nőszervezetek tevékenysége, mezőgazdasági problémák, a magyar–román kérdés, a magyar történelmi egyházakkal és a másik két magyar párttal való kapcsolatuk. Habár nem tartozik szorosan városunk problémái közé, azért érintették Marosvásárhely helyzetét, mely már sajnos nem az a város, ahol születtem, mind csak lefelé megy, és feltétlenül tenni kell valamit, félretéve a személyes ellentéteket, mert hiába kapálóznak egyesek az összefogás ellen, ez az egyetlen járható út. Tennivaló lenne itt, Szászrégenben is elég, és éppen ezért van szükség minél több ilyen személyes találkozóra, hiszen jövőre megint helyhatósági választások lesznek, szükség van mindenkire és egy járható útra, stratégiára a mostani körülmények között.
De térjünk vissza a művelődési élethez. Mint minden évben, az idén is szórakozhattunk a népszerű Hahota társulat szilveszteri kabaré- előadásán. Igaz, hol van már szilveszter, de ugyanolyan jól mulattunk és derültünk klasszikus kabaréjeleneteiken, ezúttal a helybeli ifjúsági házban, mert a kultúrházunk felújítás alatt áll. Mióta a Hahota létezik, talán ez volt a legsikeresebb előadásuk. Reméljük, a Gruppen-Hecc társulat politikai kabaréját is láthatjuk majd és azt is, hogy legalább a régeni napokon csak megörvendeztet a marosvásárhelyi társulat egy-egy előadással. A Bányavirágot két éve láttuk.
Március sem eseménytelen. Közeleg március idusa, a magyar szabadság nagy napja. Mi is méltóképen ünnepeljük minden évben. Március 14-én délután 6 órától lesz az ünnepi műsor a George Enescu nevét viselő ifjúsági klubban Petőfi márciusa címmel, vasárnap délben 12 órakor a római katolikus templom kertjében ünnepi megemlékezésre kerül sor, du. 6 órakor szintén a T. Klubban Gábor Áronról szóló darabot láthatunk a szentegyházi Ködszurkáló Kisszínház előadásában.
Demeter Judit
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998